4. fejezet ~ Csodálatos délután

A csók után én csak néztem Harryre. Csak néztem bele a gyönyörű zöld szemeibe. Fogalmam sem volt mit mondjak. 
Azt hiszem...-kezdtem bele-mégis.-és elmosolyodtam. Harry megölelt. Én azonnal visszaöleltem. 
-Figyi..-szólalt meg-mesélnél Gregről? Hogy mégis hogy bánt veled? Meg hogy hogy jöttetek össze?
-Most meséljem el az egész kapcsolatunkat?-lepődtem meg.
-Lécci!-kérte miközben kiskutyaszemekkel nézett. 
-Najó..úgy kezdődött hogy én a parkban sétáltam és ő nekemjött a görkorijával. Én elestem, de neki sikerült egyensúlyban maradnia. Felsegített és ezt mondta: "Sajnálom!" Lesöpörtem magamról a port, rámosolyogtam, és ezt mondtam: "Semmi gond!" De ő erre: "Ó hadd engeszteljelek ki, gyere el velem a kávézóba!" Én igent mondtam, és a kávézóban beszélgettünk, és jobban megismertük egymást. Mikor ott végeztünk, visszamentünk a parkba, és ott megkért hogy legyek a barátnője. Én igent mondtam, és másnap elvitt moziba, vacsorázni, megtanított görkorizni meg ilyenek..és most jön amit te is tudsz hogy a házunk előtt csókolózott egy másik csajjal, és később kiderült róla, hogy ő azelőtt a barátnője volt, mielőtt megkért engem hogy legyek a barátnője.-és mikor ezt kimondtam egy könnycsepp gördült le az arcomon, és becsuktam a szemem. Éreztem hogy Harry letörli.
-És jól érezted magad vele!
-Igen..nagyon!-és ekkor már sírásban törtem ki. Harry azonnal átölelt.
-Tudom mit érzel...egyszer így lett vége egy kapcsolatomnak. És ha Greg ilyen szemét meg se érdemel téged.-mondta szomorkásan Harry. Sarah is meghallotta hogy sírok, és bejött a szobámba Niallel. Arra jöttek be hogy Harryvel ölelkezünk. Sarah rögtön tudta mi a bajom:
-Abbey! Felejtsd már el Greget! Az egy szemétláda! Sokkal jobbat érdemelsz nála!-erre kibújtam Harry öleléséből, és egmásra mosolyogtunk. Sarah és Niall felé fordultunk én Harry vállára hajtottam a fejem, ő meg átkarolt.
-Várjunk csak! Ti most...?-lepődött meg Sarah.
-Aha!-válaszoltam mosolyogva.
-Akkoooooor...mi most egyedül is hagyunk titeket.-azzal kézenfogta Niallt, és visszafutottak a szobájába.
~ Sarah szobájában... ~
-Mikor volt utoljára barátod?-kérdezte Sarahtól Niall.
-Régen..fél éve.-válaszolt Sarah szomorkásan. 
-És az nem rossz?
-Hát megjegyzem nem túl jó...
-Sarah...szeretlek!-mondta Niall majd megcsókolta Sarah-t..

3. fejezet ~ Mik nem történnek...

Reggel Sarah pakolására ébredtem. Összeszedtem magam, és lementem hogy mit csinál Sarah. 
-Hát te meg mit csinálsz?-kérdeztem álmosan. 
-Reggelit!-kiáltotta mosolyogva.
-Halkabban nem lehetne?
-Neked is jó reggelt amúgy!-mondta gúnyosan. Én csak forgattam a szemem, azzal elindultam fürdőszobába. 
-És a reggelivel mi lesz?-kiabált utánam.
-Még úgysincs kész!-kiabáltam vissza.
-Héé, SMS-ed jött!
-Mi? Kitőől?-rohantam vissza. 
-Haha! Senkitől! Reggelizz meg.
-Jó..-mormogtam majd leültem az asztalhoz. Pár perccel később már a fürdőből jöttem ki. Jajj, nemár! Elfelejtettem megkérdezni Harrytől hogy mikor jönnek. Írtam neki egy SMS-t. Jött is a válasz:
"1 óra múlva ott leszünk.:)"
-Sarah! A fiúk 1 óra múlva itt lesznek!-kiabáltam be a fürdőbe. 
-Remek, addig elkészülök.
Elég hamar letelt az az 1 óra. Már csöngettek is.  
-Sziaaaaaaa!-kiáltották szinte kórusban a fiúk. Úgy tűnik, ezt Sarah is meghallotta és lerohant a lépcsőn.
-Sziasztok!-mondtuk miis.
-Gyertek már be!-intettem beljebb őket. Ők beljebb jöttek ahogy mondtam és lehuppantak a kanapéra.
-Na mit csináljuk?-kérdezte Zayn rám nézve.
-Nem tudom ti akartatok jönni.-mosolyogtam. Ezalatt Sarah végig Niallt nézte. Hátulról a könyökömmel meglöktem, hogy "mondj már valamit!" 
-Aaaa!-suttogta miközben felém fordult. Én megvontam a vállam és leültem Harry mellé. Ő rámmosolygott én meg ebbe rögtön belepirultam és elhúztam egy kicsit a fejem. Sarah is azonnal kapcsolt, és ő is leült Niall mellé. Látszólag Sarah elpirult. 
-És ismétlem: mit csináljunk?-szólalt meg megint Zayn. 
-Együnk valamit! Ma még nem ettem semmit.-mondta Niall. 
-Komolyan Niall? Te még nem ettél?-kérdeztem kicsit meglepődve. 
-Ajj, rendelj már egy pizzát!-szólalt meg Sarah. Én csak forgattam a szemem és kivettem a zsebemből a telefonom. Még mielőtt tárcsáztam volna:
-Milyet kértek?
-Sonkás kukoricásat!-mondták mindannyian egyszerre.
-Hallo, egy XXL-es sonkás kukoricás pizzát szeretnék!-szóltam bele a telefonba.
-Rendben. Nemsokára elkészül.-szólt az eladó. Azzal letettem.  
~
-Ohh, bakker, hol van már az a pizza?!-kérdezte türelmetlenül Niall.
-Nyugi már! Ha túl sokáig várnak hideg lesz, és nem kell fizetnünk.-nyugtatta Louis. Hirtelen csöngettek. Elindultam az ajtó felé. Kinyitottam az ajtót majd a dobozt. 
-Ez hideg.-mondtam bájvigyorral.
-Tőlem aztán.-mondta a futár unott képpel és elment. Becsuktam az ajtót.
-Na kikér ingyen pizzát??-kiáltottam.
-Ééééééén!-ugrottak föl mind egyszerre. Odamentem az asztalhoz letettem a pizzát, fölvágtam és mindannyian leültünk.
~
-Nekünk mennünk kell!-mondta egyszerre Louis, Zayn és Liam. Harry és Niall még maradtak. Én és Sarah felindultunk a lépcsőn, a két fiú utánunk. Én Harryvel az én szobámba mentem, Sarah meg Niallel az övébe. 
Leültünk Harryvel az ágyamra.
-Tudod a koncerten..-szólalt meg Harry-azért téged választottalak mert amikor megláttalak nagyon megtetszettél.-belepirult a mondatába. Énis rögtön elpirultam. 
-Te is azóta tetszel amióta megismertelek titeket!-mosolyogtam-szerintem te vagy a leghelyesebb.-pirultam el ismét. Ő mosolygott. ~ Úristen az a mosoly! Nem hiszem hogy ma még életben maradok! ~ gondoltam.
~ Eközben Sarah szobájában... ~
-Tudod a koncerten nagyon megtetszettél..-mondta Niall.
-Te is nagyon tetszel nekem-mosolygott Sarah. Niall adott egy puszit Sarah arcára.
~ Vissza az én szobámba.. ~
-Tudod most, hogy Greg szakított veled..-kezdte Harry.
-Nem! Azt hiszem most nem lennék képes egy új kapcsolatra..-mondtam szomorkásan.
-Próbáljuk meg...-vigyorgott Harry, majd megcsókolt...

2. fejezet ~ Szomorú dolgok...

Végre hazaértem. Fölrohantam a lépcsőn, és azonnal berontottam Sarah szobájába. 
-Mért..nem..vártál..meg?-kérdeztem levegőért kapkodva. 
-Veled meg mi történt? Futottál?
-Igen Sarah, futottam! Mért nem vártál meg?
-Hagytalak beszélgetni..Harryvel!
-Ó nagyon jól tudod hogy van barátom!-emeltem fel a hangom.
-Holnap reggel korán el kell mennem! Mikor már felkelsz nem leszek itt.-vágta rá gyorsan Sarah. De gyorsan témát váltott. Forgattam a szemem képzeletben.
-Honnan tudod te azt?
-Mindig sokáig alszol. 
-Hmm ez igaz. Oké. Hol leszel?
-Állásinterjúra megyek. 
-Húú milyen állás?
-Stylist.-mosolygott.
-Az neked jól menne! Sok sikert!-mosolyogtam én is. 
~
Ahogy mondta. Nem volt itthon. ~ Na rendbeszedem magam! ~ gondoltam. Bementem a fürdőbe és kb. 30 perc múlva kijöttem. Lementem reggelit csinálni. De sötét volt. Felhúztam a rolókat, és mit láttam? Greg egy lánnyal sétált kézen fogva! És megcsókolták egymást! Sírva estem össze a földön. Nem tudom meddig zokoghattam. Végre összeszedtem magam és írtam egy SMS-t Gregnek:
"Hogy tehetted ezt velem?"
Nemsokára jött is a válasz:
"Mi? Miről beszélsz?" 
"Ó nagyon is jól tudod! Te pofátlan! Most is a házunk előtt SMSezel egy csajjal akivel az előbb csókoztál! Új barátnő mi? Szakítok veled!"
"Tőlem! De hidd el, sokat vesztesz!"
"Én ugyan nem!"
Ismét zokogni kezdtem. Sarah arra jött haza, hogy a kanapén ülök és zokogok. Azonnal ledobta a cuccát és odaült mellém:
-Hát veled meg mi történt? Mi a baj?
-G..G..Greg...
-Mi? Mivan Greggel?
-Megcsalt!-és elkezdtem mégjobban sírni.
-Tudtam hogy valami nem stimmel abban a pasiban! Te jobbat érdemelsz! Gyere mennyünk el fagyizni.
-J..jó.-mondtam hüppögve. 
~
Pár perc múlva már a fagyizóban ültünk. Egy kicsit még mindig sírtam. Kész csoda hogy Harry épp arra sétált! Meg is látta hogy szomorú vagyok.
-Sziasztok!-köszönt nekünk.
-Szia.-köszöntünk együtt.
-Veled mi történt?-kérdezte kicsit szomorkásan Harry.
-Greg megcsalta.-válaszolt Sarah. 
-Ohh..sajnálom.-mondta együttérezve Harry, és leült mellém.
-Mondd csak...téged csaltak már meg?-kérdeztem Harry felé fordulva.
-Ööö..mielőtt híres lettem elég sokszor. Tudom mit érzel.
-Jó tudni, hogy van valaki akit ismerek és együtt érez velem. 
-Elkérhetem a számod?-kérdezte Harry, és belepirult a mondatába.
-Persze!-mosolyogtam, és leírtam egy papírra. 
-Hééé! Még itt vagyok!
-Ja..szia Sarah.-mondtam és elnevettem magam. Sarah csak forgatta a szemét.
-Azt hiszem haza kellene mennünk!-mondta az órájára nézve Sarah. Odanyújtottam Harrynek a papírt. 
-Sziasztok..-köszönt el szomorkásan Harry.  
-Szia!-rángatta a kezemet Sarah, miközben én Harryt néztem.
Lassan hazaértünk.
-Te, nem is mondtad, hogy sikerült az állásinterjú?
-Nem sikerült...
-Ohh sajnálom!-mondtam, majd megöleltem. Hirtelen rezgett a telefonom. SMS-em jött. Harrytől? Máris?
-Ki írt?-kérdezte Sarah.
-Harry!-mondtam meglepődve.
-Mit ííííííírt? Had nézzeeem!-kiáltotta Sarah és közelebb jött.
"Átmehetünk hozzátok mind az 5en holnap?"
Fuu...át akarnak jönni? De nem is tudják a címünk!
-Írj igent! Igent! Igeeeeeent!-Sarah nagyon izgatott lett.
"Persze..de tudjátok a címünk?"
"Tudunk mi mindent!;)''
Jött a válasz.
Hát ha jönnek akkor jöjjenek nyugodtan...

1. fejezet ~ A koncert

-Készülődnünk kellene!-szólt át a szobájából Sarah.
-Én már elkezdtem!-mondtam gúnyosan.

Abbey Jackson vagyok és Londonban lakok a legjobb barátnőmmel, Sarah Hewittel. Mindketten 17 évesek vagyunk, és imádjuk a One Directiont! Nekem Harry a kedvencem, Sarah-nak pedig Niall. Éppen a koncertjükre készülődünk.

-Akkor én később érek oda?-szomorodott el Sarah.
-Dehogy! Megvárlak.-vágtam rá azonnal.
-Akkor oké!-mondta Sarah és önelégült mosollyal az arcán visszasétált a szobájába. 
~
Pár perccel később már a koncerten voltunk. Direkt korán mentünk, hogy elöl lehessünk. 
-De jó hogy fölajánlottad hogy jöjjünk korán!-jegyezte meg Sarah.
-Ó, igen én vagyok a lángelme!-mondtam magabiztosan.
-És még szerény is vagy.-forgatta a szemét. Én, mint mindig hülye dolgokon gondolkodtam. Vajon jól fog sikerülni a koncert? Nem lesz semmi baj? Szinte már lementem alfába de Sarah sikoltozására ébredtem. Észrevettem hogy kialudtak a fények és ez azt jelentette hogy nemsokára kijönnek a fiúk. Ezért sikítozott annyira Sarah.
-Hé, hé! Állj már le, még itt sincsenek a fiúk!
-De mindjár itt leszneeeeeeeek!-sikította.
-Nem ismerem!-mutogattam Sarah-ra. Ahogy sejtettem, azonnal abba hagyta a sikoltozást.
-Hé?!-förmedt rám.
-Nézd, a fiúk!-mondtam sietve. Pont jókor épp jöttek ki. Már én is sikítoztam és ugráltam együtt Sarah-val. Nem hiszem el! Életem első One Direction koncertjén az első sorban állok! Remélem nem álmodok! Hirtelen elkezdtek énekelni a fiúk. A What Makes You Beautifullal kezdtek. Sejtettem. Eljött Harry szólója. Láttam a koncert videókban hogy amikor a szólója van mindig felhív egy lányt a színpadra.  ~ Áhh ez velem sose történhet meg! ~ futott át az agyamon. Éreztem hogy valaki megfogja a kezem. Úristen Harry! Engem akar felhívni! Sarah meg csak nézett tátott szájjal. Ezt nem hiszem el! Tuti álmodom! Fölmentem a színpadra. 
-Mi a neved?-kérdezte Harry, és odatartotta a szám elé a mikrofont.
-Abbey!-mondtam és elpirultam. Harry elkezdte a szólóját. Mint a klipben, közelebb és közelebb hajolt hozzám. Én csak mosolyogni tudtam. Nem bírtam abbahagyni a mosolygást. Leírhatatlan érzés! Vége lett a szólójának. Jaj ne már.:( Intett hogy mennyek le a színpadról. Úgy tettem. Sarah rögtön átölelt. 
~
Már a hazafelé tartottunk volna, de valaki elkapta a karom. Megfordultam. A látványtól tátva maradt a szám.
-Kérlek ne sikíts!-szólt Harry.-nem akarom hogy megtudják, hogy elmentem..
-Ööö..öö-habogtam-nem állt módomban sikítani!-böktem ki végül. 
-Tudod az a szóló...már a koncert elején megláttalak, és nagyon megtetszettél nekem. Mi a rendes neved?
-Abbey Jackson! De bocsi..nekem már van barátom..Greg.
-Mi? Niall tesója?
-Nem dehogy! Akkor már rég ismertelek volna titeket.-nevettem-De szerintem a barátnőm már vár mennem kell. Szia!
-Szia...hívj fel!-és a kezembe adta a számát. Nem válaszoltam, csak mosolyogtam. Aztán futottam haza...